A demenciának – mint bizonyos tünetek együttes megjelenésének – előfordulása az utóbbi években olyan mértéket öltött, hogy szinte nagyságrendileg elérte a népbetegségek gyakorisági szintjét. Sőt vannak országok – az Európai Unió fejlett országai, Japán, USA – ahol a daganatos és a szív- és érrendszeri betegségekkel együtt népbetegségként tartják számon.

A prognózisok szerint várhatóan Európában 2050-re, a 2000-s 7 milliós megbetegedés 16 millióra nőhet.

Fontos, hogy a demencia egy gyűjtőfogalom, amely számos olyan betegségre utal, amelyek befolyásolják a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést. A demencia több különböző típusát ismerjük, amelyek mindegyike sajátos tünetekkel és progresszióval jár.

Melyek a leggyakrabban előforduló demencia-fajták?

• Alzheimer-kór
• diffúz Lewy-testes demencia
• vaszkuláris demencia

Ezeken kívül ismerjük még:

• Frontotemporális demencia (FTD)
• Parkinson-kórhoz társuló demencia
• Korsakoff-szindróma
• Creutzfeldt-Jakob betegség (CJD)
• valamit az ún. Vegyes tünetegyüttes, amely leggyakrabban Alzheimer-kór és vaszkuláris demencia együttes tüneteit hordozzák magukban.

A fentiek összességében olyan állapotot eredményezhetnek, amelyben a beteg önellátó képessége jelentősen romlik, téveszmék jelennek meg a hétköznapokban, szorongás, depresszió, megváltozott magatartás, elszigetelődés, magány alakulhat ki.

Nézzük meg a három leggyakrabban előforduló demencia tüneteit!

Az Alzheimer-kór

A betegek eleinte csak feledékenynek tűnnek. Az első gondolkodásbeli zavarok akármár 40 éves kor körül is jelentkezhetnek, a tünetek a betegség előrehaladtával súlyosbodnak.

A lehetséges tünetek:

• Rövid távú emlékezet zavar (A beteg a kicsivel korábban hallott információt – például új telefonszámot – nem tud elismételni. Gyakran kiesik neki, hova tett le valamit, amit előtte még
• a kezében tartott.);
• Hosszú távú emlékezet zavar (Régóta ismert, személyes dolgokat – születési dátum, lakhely, nem tud felidézni, térben és időben rosszul tájékozódik, ismerős helyeken eltéved, beszéde zavart lesz, nem emlékszik a szavakra, vagy nem érti értelmüket.);
• A beteg elveszti az izmai feletti kontrollt, így a napi rutinmozdulatok elvégzése nehézkessé, ügyetlenné válik;
• Az elvont (absztrakt) gondolkodás zavara lép fel, az ítélőképesség romlik, hangulata
• megváltozik, kedélytelenné, visszahúzódóvá, zavarttá, esetleg ingerlékennyé, nyugtalanná, erőszakossá válik;
• A beteg étvágya romlik, nem tud aludni, helyette járkál, nem találja a helyét, személyes higiénéjét elhanyagolja, enyhe képzelődések, téveszmék zavarhatják;
• Nagyon súlyos állapotú Alzheimer-kóros betegekre jellemző, hogy nem tartják vizeletüket, nem tisztálkodnak;
• Végül előfordulhat, hogy a beteg nemcsak önellátásra nem képes, de nem tud gondolkozni,
• beszélni sem.

A betegség tulajdonképpen az értelem, a személyiség szétesése, lassú halála, de a folyamatot ma már jelentősen fel lehet tartóztatni. Bizonyos tüneteket, az emlékezet és gondolkodás zavarait az Alzheimer- kóron kívül okozhatja más betegség, például érelmeszesedés vagy depresszió is, a kivizsgálás mindenképp elengedhetetlen, hogy a betegséget minél korábban felismerjék, és a kezelés megkezdődhessék.

A diffúz Lewy-testes demencia

A Lewy-testek idegsejtekben kialakuló zárványok, melyek Parkinson-kórban is kimutathatók. Fennálásakor az agykéregben is kiterjedt Lewy-test patológia figyelhető meg.  A betegség a második leggyakoribb degeneratív demenciaforma, bár gyakran aluldiagnosztizált. Ennek részben oka a gyakran társuló Alzheimer-patológia.

Típusos esetben a klinikai képet vizuális hallucinációk, a tünetek spontán hullámzása és a parkinsonos tünetek jelenléte adja. A vizuális hallucinációk jól formáltak, részletesek, gyakran a betegség korai szakaszában jelentkeznek, amikor felszínes vizsgálattal akár még demencia sem igazolható.

Jellegzetes a tünetek súlyosságának jelentős hullámzása (fluktuáció), mely napszakonként illetve hosszabb periódusokban is változhat.

Fontos megjegyezni, hogy a parkinsonos tünetek hiánya nem zárja ki a diagnózist.

A vaszkuláris demencia

Egészen fiatal korban elkezdődnek bizonyos érfal szerkezeti változások, melyek kezdetben panaszt, illetve érfal egyenetlenséget nem okoznak, amelyekből egyénenként változóan, de többnyire évek, évtizedek alatt kialakul az érelmeszesedés, melynek eredményeképpen az erek fala rugalmatlanabbá válik, megjelennek a meszes plakkok, melyek később berepedhetnek, bevérezhetnek, s következményesen vérzések, vérrögök jelenhetnek meg. Az érelmeszesedés, illetve következményeinek kialakulásával már bizonyos enyhébb-súlyosabb tünetek jelenhetnek és jelennek meg az érintett erek elhelyezkedésétől függően.

Ez a folyamat érintheti az agyi, a szív, a végtagok, a vesék és más szervek ereit következményesen létrehozva akár a demencia tünetegyüttesét, a szív-és érrendszeri panaszokat, az alsó végtagi érszűkületet, illetve a vesék funkciójának beszűkülését stb. Az erekben lezajló változások, azok gyorsasága egyénenként változó, belső és életmódbeli tényezők befolyásolják.

A vaszkuláris demencia tünetei változatosak lehetnek, attól függően, hogy az agy mely részei érintettek. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:

Kognitív zavarok:

• Memóriazavarok, különösen a rövid távú memória problémái
• Nehézségek a tervezésben és a szervezésben
• Figyelemzavar, koncentrációs problémák
• A döntéshozatal és a problémamegoldás nehézségei

Mentális és érzelmi változások:

• Depresszió, szorongás
• Hangulatváltozások, ingerlékenység
• Apátia, érdektelenség a korábban kedvelt tevékenységek iránt
• Az ítélőképesség és a társadalmi viselkedés megváltozása

Fizikai tünetek:

• Látásproblémák
• Beszédzavarok
• Mozgáskoordinációs problémák
• Gyengeség vagy bénulás az egyik oldalon (ha stroke következtében alakult ki)

Specifikus tünetek:

• Hirtelen megjelenő vagy fokozatosan súlyosbodó tünetek
• Lépésenkénti romlás, amit időszakos javulások követhetnek
• Éjszakai zavartság

A demencia tüneteinek megjelenése egy idős hozzátartozónál rendkívül megterhelő és érzelmileg kihívást jelentő élmény lehet a családtagok számára. Az ilyen helyzetek különböző érzéseket és reakciókat válthatnak ki.

Ilyenek lehetnek például a

Szomorúság és gyász érzése: A demencia előrehaladtával a családtagok gyakran érzik úgy, hogy elveszítik azt az embert, akit ismertek és szerettek. Ez egyfajta előrehozott gyászt eredményezhet, hiszen az érintett személy személyisége és képességei fokozatosan megváltoznak.

Frusztráció és tehetetlenség érzése: Nehéz lehet látni, ahogy a szeretett személy egyszerű feladatokkal küzd vagy összezavarodik. A családtagok gyakran frusztráltak lehetnek, mivel nem tudnak azonnali megoldást találni a problémákra, és tehetetlennek érzik magukat a betegség előrehaladásával szemben.

Stressz és kimerültség érzése: A demenciás beteg gondozása rendkívül fárasztó és kimerítő lehet. Az ápolás folyamatos figyelmet és türelmet igényel, ami fizikailag és érzelmileg is megterhelő lehet. Az alvásmegvonás, a napi rutinok felborulása és a betegséggel járó kihívások mind hozzájárulhatnak a kimerültséghez.

Bűntudat és szégyen érzése: Sok gondozó hozzátartozó érez bűntudatot amiatt, hogy néha türelmetlen vagy ingerült a beteggel szemben. Emellett szégyenérzet is kialakulhat, különösen akkor, ha a demencia viselkedési problémákat, például agressziót vagy nem megfelelő társadalmi viselkedést vált ki.

Izoláció és magány érzése: A demenciás beteg gondozása gyakran magányossá teheti a gondozót, mivel a szociális életük és kapcsolataik háttérbe szorulnak. Az izoláció érzése fokozódhat, ha a család és barátok nem értik teljesen a helyzetet vagy nem tudnak megfelelő támogatást nyújtani.

…és természetesen a Elkötelezettség és szeretet érzése is: Sok családtag elkötelezetten és önzetlenül gondoskodik demenciás hozzátartozójáról, és mély szeretetet érez iránta. Az érintett személy iránti szeretet és gondoskodás gyakran motiválja a hozzátartozókat arra, hogy kitartsanak a nehézségek ellenére is.

Demencia mérése

Két könnyen használható pszichológiai teszt is rendelkezésünkre áll a demencia mérésére. Az egyik ilyen a Mini Mentál teszt (angol rövidítése: MMSE), melynek segítségével nemcsak a demencia súlyosságát mérhetjük, de időközönként megismételt felvételével az állapot változását is nyomon követhetjük.

Bár e teszt különösebb szakképzettség nélkül is használható, laikusként semmiképp ne próbáljunk meg a segítségével mi magunk diagnosztizálni, vagy a teszt alanyának messzemenő következtetéseket levonni az állapota felől. Ahhoz viszont használhatjuk, hogy esetleges gyanúnkat megerősítsük, és valóban megtegyük a következő fontos lépést: egy szakorvos felkeresését.

A másik teszt a rendkívül egyszerűen elvégezhető Órarajzolási teszt, amely segíthet a demencia korai felismerésében. Hasonlóan a másik alkalmazásnál itt is igaz, hogy a sokszor nehezen beazonosítható képességbeli hanyatlást kézzelfoghatóbbá és egyértelműbbé teszi a teszt, de ha ki is próbáljuk, annak eredménye ösztönözzön minket abban, hogy szakorvoshoz forduljunk.